HÁMOR VILMOS
www.hamorvili.hu



- Valahol olvastam, hogy a jó és a rossz együtt vették ki albérletüket bennünk. Néha érzem is civódásukat. Ha a jó kerekedik felül, mindenkiben és mindenben a szépet, a jót látom, mondhatni, már-már nem is a földön járok, hanem tán húsz-harminc centivel feljebb, ahol pipacsfejek cirógatják talpamat. És bár nincs mindenhol virág, képzeletemnek semmi sem szabhat határt: utamra képzelem őket.

Megjelent
a CSODACSÁKÓ

Porcelánmosoly

Évszakok ölelkeztek s búcsúztak egymástól, ahogy szokásuk ez régről. Egy nyári koradélutánon aztán..., a buszmegállóban várakozva...
Mások is észrevették, nemcsak ő. Mutogattak is egymásnak, hogy "Figyeld!", de nem mozdultak. Hát ő csak azért is szól neki, gondolta, és a lányhoz lépett. Megkérdezte tőle: "Szereted az állatokat?" Zavart kényszermosoly kíséretében kapta válaszul: "Igen, miért?" Mire ő: "Mert a szoknyádon, ott hátul egy pók mászik..."
Az arcra merevült mosolyból csakhamar hisztérikus könyörgés lett: "Jaj, vedd le, kérlek!"
És ő lepöckölte a pókot; óvatosan, nehogy nyomot hagyjon a krémszínű szoknyán. A lány megköszönte.
Azóta nadrágján a pók. Szabadulna tőle, piszkálja, csapdossa; hiába. Mintha hozzánőtt volna. Csodapók. Arra vár, hogy valaki lepöckölje róla. Valaki más. De mászkálhat bármerre, senki sem veszi észre...

(Részlet a Porcelánmosoly című könyvből.)

Gerencsér Miklós József Attila-díjas író a Porcelánmosoly című kötetről:

"Hálásan köszönöm Hámor Vilmos jeles pályatársam Porcelánmosoly című rangos, íróilag tekintélyt parancsoló kötetét, amely a genius loci ihlette fogalmazásával sok-sok szívemhez közeli emléket ajándékoz nekem gyermekkorom megélt győr-szigeti világából. Hála a mélyen tartalmas kötet minden soráért a mélyen tartalmas belső életet élő rangos tehetségű író-testvéremnek.

Aszófő, 2007. dec. 4.
Gerencsér Miklós"